Csokoládé: Az életérzést keressük, de az íze miatt választjuk

     


A Magyar Édességgyártók Szövetsége a STOP.hu internetes portállal együttműködve, 2007 március 15. és 28. között készített felmérést a magyar lakosság édességfogyasztási szokásiról. A felmérés célja az édességfogyasztási preferenciák feltérképezése mellett az volt, hogy felmérjék a lakosság édességekkel, ezen belül is a csokoládéval, kekszekkel és nápolyiféleséggel kapcsolatos ismereteit.

Az 1.847 fő bevonásával elvégzett felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek 76 százaléka rendszeresen fogyaszt csokoládéféleségeket, 28 százalékuk töltött ostyákat és nápolyiféleségeket, 24 százalékuk pedig különböző kekszeket is. Ezen édességek közül hetente több alkalommal, a felmérésben megkérdezettek 37 százaléka csokoládéval, legalább heti rendszerességgel 25 százalékuk kekszekkel, míg alkalmanként 35 százalékuk nápolyi féleségekkel is kényezteti magát.

A kényeztetésben persze kitüntetett szerepe van az édességek ízének. A kekszek esetében a szövetség és az online portál felmérésében megkérdezettek 79 százaléka az édes ízeket, ezen belül pedig leginkább a csokoládéval (70%), kakaóval (53%), mogyoróval (35%), kókusszal (26%) és mézzel (24%) ízesített termékeket kedveli. Ha nápolyi féleségekre esik a választásunk, a klasszikusnak mondható csokoládés (84%) és mogyorós (54%) ízesítésű töltött ostyák mellett, a legtöbben a vanília (49%), a citrom (44%) és az eper (12%) ízű nápolyit is szívesen ropogtatjuk.

A felmérésben megkérdezettek 77 százaléka a csokoládét is leginkább az íze miatt fogyasztja. Tehát az íz az úr, a csokoládék esetében pedig az „íz-sorrendet” a mogyorós / mandulás (44%), a marcipános (40%), a mogyorókrémes (29%), az alkoholtartalmú (26%) valamint az epres (25%) ízesítés vezeti.


„Az íz választék bővülése pedig hozzájárul a csokoládé fogyasztás bővüléséhez is, ahol mi magyarok egyelőre a középmezőnyben vagyunk. Érdekesség, hogy az egy főre jutó évi csokoládéfogyasztás Portugáliában 2,8 kg, az USA-ban 5,5 kg, míg Magyarországon mindössze 3,2 kg, amely elmarad a 6,5 kg-os Európai Uniós átlagtól, és a felét sem éri el a csokoládé nagyhatalomnak számító Németország, Anglia, Svájc vagy Ausztria kiemelkedő, évi 10-11 kg/fő csokoládéfogyasztási szintjének.” – mondja Halbritter Mátyás, az Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke 2005. évi statisztikákat ismertetve.

„Köztudott persze, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos és finom csokoládé nálunk is kapható bőven. Ezek közül mi magyarok a tejcsokoládét (78%) és az étcsokoládét (40%) fogyasztjuk a legszívesebben, de nem vetjük meg a fehér csokoládét (28%) sem.” – teszi hozzá az elnök.

Ezeket a csokoládé fajtákat a leggyakrabban táblás (64%) és szeletes (30%) kiszerelésben vásároljuk meg, míg az ínyencségnek számító bon-bonokat (2,3%), csoki drazsét (1,7%) és pralinékat (1,5%) elsősorban alkalmakra választjuk.

A Magyar Édességgyártók Szövetsége és a STOP.hu közös felméréséből kiderül az is, hogy kedvenc csokoládéját a megkérdezettek 84 százaléka bármikor, akár nassolás gyanánt is, 42 százaléka pedig étkezések után, desszertként, 18 százaléka ünnepekkor, míg 16 százaléka a vizsgák előtt, a koncentrálóképesség javítása céljából fogyasztja.

„Kiegyensúlyozott táplálkozásunk szempontjából kiemelkedő fontossággal bír, hogy az édességeket, ezen belül a csokoládét, ne az étkezések helyett, hanem azt követően desszertként fogyasszuk el annak érdekében, hogy annak pozitív élettani hatásai érvényesüljenek.” – mondta Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Szövetségének elnöke.

A csokoládé pozitív élettani hatásai közül a felmérésben megkérdezettek több, mint 77 százaléka leginkább a csokoládé boldogsághormon, azaz endorfin termelő hatását, 70 százaléka pedig a szellemi teljesítőképesség fokozó hatását tartja a legfontosabbnak.





 

Tab